Együnk aszalt szilvát!

A közelmúltban bizonyosodott be a szilváról, hogy a szabadgyököket semlegesítő antidoxidánsok egyik legkiválóbb forrása, egészen konkrétan a legjobb ezen a téren az ismert növények között. A szilva az aszalás után is értékes gyümölcs, mert tápanyagainak nagy része megmarad benne. Ilyenkor a télvégi, tavaszi időszakban is elérhető és érdemes fogyasztani immunrendszerünk erősítésére.
Ugyanis egyetlen aszalt szilva több ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, mint egy maréknyi áfonya, amely szintén „híres” az antioxidánsok kapcsán. A szilva és az aszalt szilva gazdag káliumban, elősegíti a vér sav-bázis egyensúlyának megtartását, a szívritmus normalizálását és a salakanyagok kiürítését. Nemcsak az egyik legjobb vértisztító, hanem serkenti az emésztést. Rendkívül gazdag forrása továbbá a szilva a vasnak, a kalciumnak, a magnéziumnak és a foszfornak is. Az aszalt szilvából a vas felszívódása igen magas fokú. A szilva és az aszalt szilva nagy mennyiségű ásványi anyag és vitamintartalmával segít salaktalanítani a szervezetünket, serkenti a gyomor és a bél működését. A szilvában lévő mangán hatására az emésztést segítő enzimek tökéletesebben végzik munkájukat. Köztudomású, hogy az aszalt szilva a székrekedés ellen az egyik legeredményesebb természetes segítség. Ha az aszalt szilvát megfőzzük vagy éjszakára beáztatjuk, majd megisszuk a levét, ezzel elősegítjük a rendszeres, szabályos székletet.
Szakértők azt ajánlják, hogy naponta három aszalt szilvát fogyasszunk el. Különösen azoknak ajánlott, akik szeretnék visszafordítani a jellemzően klimax miatt kialakuló csontritkulási folyamatot.
Csak a cukorbetegeknek kell az aszaltszilva-evésben visszafogniuk magukat, mert az aszalt szilva cukortartalma igen magas.